Bocskai Istvánra emlékezünk. Bocskai István Kolozsvárott született 1557. január 1-jén és Kassán halt meg 1606. december 29-én. Az ő szabadságharcával kezdődött az a történelmi folyamat, amelynek utolsó felvonása az ún. Rákóczi- féle felkelés volt, ennek eredményeként egy modernizált állam születhetett volna, konföderatív alapon. Sebestyén Mihály Erdélyi fejedelmek című könyvében (Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 1993) Bocskait így mutatja be: "Erős egyéniség, kiváló politikus, nagyszerű hadvezér, soha nem törődött a mellékkörülményekkel, célratörő gondolkodása és cselekedetei folyton Machiavellit juttatják eszünkbe, bár valószínűleg sohasem hallott az olasz gondolkodóról. Bocskai nem volt az érzelmek embere a közéletben, elgondolásait könyörtelenül végre is hajtotta. Sikereinek titka abban rejlett, hogy mindig felismerte az országot ért kihívásokat, megtalálta a helyes utat a cselekvéshez, s hogy személyes érdekeit össze tudta egyeztetni a tágabb és józanabb…érdekekkel." Bocskai Istvánt 1605. április 20-án a szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelmévé választotta, 1605. szeptember 14-én a medgyesi országgyűlésen pedig beiktatták Erdély és a Magyarországi Részek fejedelmi székébe. Híres Testámentumában a "hittel való konföderácó" -t ajánlotta a különböző társadalmi rétegeknek, és a három részre szakadt hazának. Azt vallotta, hogy "édes hazánkat, ki minket szült, nevelt és tartott, kinek javát vettük...", annak tartozunk annyival, hogy boldogulásáért fáradozzunk. Bocskai alakja bekerült az európai történelem "nagy Óceánjába"-írja Nagy László Bocskai István a hadak élén című könyvében, a fejedelem szobra Genf főterén áll Cromwell Olivér és Orániai Vilmos szobrainak társaságában. Érdemeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: Eredményes politikus volt. (Bécsi béke, Zsitvatoroki béke) Precedenst teremtett arra, hogyan kell egy nehezen kezelhető réteget a társadalom értékes részévé tenni (a hajdúk letelepítése) A társadalmi konföderációban látta az együttműködés zálogát, azaz a különböző társadalmi érdekcsoportok úgy legyenek a haza javára, hogy ne kelljen feladniuk önállóságukat. Emlékezzünk rá és tanuljunk tőle!
Bocskai testámentuma
Az 1956- os forradalom és szabadságharc
1956.októberében Rajk és társainak újratemetésével megindult a Rákosi-rendszer és a sztalinizmus elleni nyílt harc.
Miközben a magyar pártvezetés-követve a szovjeteket-Jugoszláviába utazott kibékülni. Kibontakozott egy demokratikus mozgalom, hogy meggyorsítsa folyamatokat.
A MEFESZ meghirdette programját, amelyhez csatlakoztak a budapesti diáktársaik is.
A nyomaték kedvéért tüntetést szerveztek 1956.október 23-ára, Budapestre.
Követeléseik lényege:
-szolidaritás a lengyelekkel,
-tárgyalás a szovjetekkel az egyenjogúság alapján,
-Nagy Imre legyen a miniszterelnök,
demokratikus választások és munkásellenőrzés az üzemekben,
-Rákosi és híveinek felelősségre vonása.
1956. október 23-án este már százezres tömeg tüntetett Budapesten, és a rádiónál tűzharcra került sor.
Éjjel padig fegyveres felkeléssé szélesedett a békésnek induló tüntetés.
Másnap, amikor a kormány felkérte a szovjet hadsereget a rend helyreállítására, kitört a szabadságharc.
1956. okt. 24-okt. 25. között Nagy Imre második kormánya(zömmel reformerekből állt)tehetetlen volt a forradalmi szervezetekkel szemben, a szovjet hadsereg veszteségei miatt és taktikai okokból kivonult a fővárosból. A forradalom pedig átterjedt a vidékre is.
Ekkor tárgyalásokba bocsátkoztak a felkelőkkel, és ez 1956. október 28-án eredményre vezetett.
Megegyeztek abban, hogy Magyarországon nemzeti és demokratikus forradalom van, a forradalom testületeit törvényesnek ismerik el és vezetőikkel megosztják a hatalmat, nemzetőrséget állíthatnak fel és feloszlatják az ÁVH-t, tárgyalnak a szovjet csapatok kivonásáról.
Továbbá a kormány átalakul demokratikus, koalíciós testületté és engedélyezték a többpártrendszert. (A többség elismerte a kis- és középtulajdon létjogosultságát, de csak szigorú társadalmi ellenőrzés mellett.) Igéretet tettek a demokratikus szabadsájogok biztosítására is. Megkezdődött a konszolidáció, és menyílt a remény arra, hogy az események a jogállamiság keretében folynak tovább.
Közben a nemzetközi helyzet kedvezőtlenül alakult számunkra.
A szuezi válság Jalta szellemében oldódott meg, visszakerültünk a keleti tömbbe, a szovjet pártban pedig a keményvonal győzött.
A kormány ebben a helyzetben deklarálta Magyarország semlegességét.
Az MDP-ből alakult MSZMP még november 1-jén nyilatkozatban állt ki a forradalom mellett, néhány nap multán a vezetői elvállalták, hogy visszavezetik az országot a szocialista táborba. 1956.november és december havában a szovjet hadsereg és az MSZMP karhatalma végre is hajtotta a feladatát, leverte a forradalmat.
1956 azonban leleplezte a világ előtt keleti szocializmus igazi arculatát. Ebben van világtörténelmi jelentősége.