(a 9-10.századi történelmünkhez)

Következtetések (15 forrásból)

1. 15 forrásban 11 alkalommal ungri=ugor=hungarus néven szerepelnek őseink. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez a népnév a 8. század közepétől a Dnyepertől keletre nem bukkan fel. Annál többször szerepel a Kárpát-medence és tágabb környékén a 8-9. század fordulójától. Az avar és a hun név azonos számban található, azonban csupán a latin források nevezik avarnak elődeinket.
A vonatkozó külföldi források tükrében hitelesnek tűnik az Árpád-kori kútfők azon állítása, hogy a hétmagyar a Kárpát-medencében "vette fel" az ungri=hungárus nevet. Árpád Kusán népét ismeretlennek nevezi Regino prümi apát és Arethas püspök, majd később Liutprand cremonai érsek is. Ám ezt a "névtelen "népet" egy ismert népről többnyire ungrinak, hunnak nevezik. Az elnevezés okát egyelőre csak a népek közötti hasonlóságban kereshetjük.

2. Ezzel függ össze a kérdéses események időrendje is! Ha a bizánci-bolgár háború (894-896) előtt nem ismerték őket Bölcs Leó udvarában, az orosz források pedig egy kelet felől érkező népként mutatják be az ugorokat, akik Oleg idejében Kijev mellett pihentek meg, majd az ezt követő 5. évben megtámadták a bolgárokat, és tudjuk, hogy ennek a támadásnak volt a következménye Simeon és a vele szövetséges besenyők bosszúja, Etelköznek a "Thanais" vidékén kellett lennie. Ugyanakkor a D.A.I. 37. fejezete is arról tudósít, hogy a besenyők 5 évvel korábban foglalták el az Alsó-Don-Azovi-tenger mellékét, mint az Al-Duna–Dnyeper közét. Tehát azt kell mondanunk: igaza volt a magyar krónikásoknak, a hétmagyar csupán átköltözött Kazária mellől Pannoniába. (Külön téma,hogy jöttek-e magyarok az ungrokkal, orosz forrásokban fehér ugorokkal, a Kárpát-medencébe. Ha igen, a beköltözésnek 677-700-744 között kellett megtörténnie, több hullámban, és nem önálló népként.) Feltevésünket erősíti Regino, az Annalista Saxo, vagy a D.A.I. 38. fejezete.

3. Az átköltözés okát illetően a bizánci, az orosz és a korabeli nyugati források a besenyők megjelenését emelik ki. A D.A.I. csak közvetett bizonyítékot villant fel a kazár-magyar viszony megromlására. Azt csupán feltételezzük, hogy ennek a következménye volt, hogy szűk lett a haza. A Fuldai Évkönyvek vagy Lidprand arra utal mintha ez a nép Nagy Károly korától a "clusák" közé zárva várta volna a nagy "kártevés" pillanatait. A magyar források csupán a régi haza szűk voltáról emlékeznek meg, illetve az új haza jogos elfoglalásáról, amit Attilától és a hunoktól örököltek. Csak a Fehér ló monda emeli ki, hogy megvették az új hazát, és a vásárlásnak fegyverrel szereztek érvényt.

4. A vezéreket illetően a nyugati források csak Kusált ismerik, akit a különböző kútfők a 892-902/4 közötti eseményekben szerepeltetnek. Ha Kuszál azonos Kus(z)ánnal, őt említi György barát folytatója is, mint Árpád vezértársát. Anonymus relatív időrendjét tekintve Árpád 898/899 tájákán hunyt el, a honfoglalás kezdetétől számított 5. évben. Ezek szerint Kuszán-Kuszál 4-5 évvel túlélte Árpádot.

Moravcsik Gyula Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai
Asztali beszéd Leon, a kegyes császár jelenlétében (902-ben)

Arethas püspök szavai Bölcs Leóhoz:
"A türkök, ez a nép, amelyet míg fel nem használtunk, nem ismertünk..."

(Liudprand Antapodosis: "A magyarok népe,... még abban az időben mindnyájunk számára ismeretlen volt." (949-ben követ volt Bizáncban)

Beszédében Arethas püspök arra utal, hogy a bizánciak a türköket (magyarokat), akkor ismerték meg, amikor felfogadták őket a bolgárok elleni háborúra (894-896) A katonai szerződést Árpád és Kusan, a magyarok fejei, valamint Nikitasz Szklérosz, a császár követe kötötték meg (György barát folytatója). Ezt erősíti Liudprand megjegyzése jóval később.

Bölcs Leó Haditaktika (904-906)
43. fejezet: "Csupán a bolgárok kívülük még a türkök népe fordít gondot az egyöntetű hadirendre... Így... nagyobb erővel vívják a közelharcokat, és egy főnek az uralma alatt állnak.

Bíborbanszületett Konstantínusz; A birodalom kormányzásáról

27. fejezet: Abban az időben a langobárdok Pannoniában laktak, ahol most a türkök lakoznak.
30. fejezet: Mert az avarok a Duna folyón túl tanyáztak, ahol most a nomád életet élő türkök vannak…
37. fejezet: A besenyők népéről

A besenyők 50, illetve 55 éve laknak a türkök földjén.
Lehetséges értelmezés:
A keleti tartományokat 5 évvel korábban foglalták el, mint a nyugati tartományaikat (Ez a Dnyeper-Al-Duna köze) Eszerint a magyarok 889-891 között hagyták el a keleti besenyő tartományok területét. (A bizánci-bolgár háború időpontjához viszonyítva!) Feltevésünket alátámasztja az Orosz Évkönyvek, hiszen arról tudósít, hogy a magyarok a kijevi "pihenő" utáni 5. évben a bizánciak szövetségeseként megtámadták a bolgárokat (898-902). A 8-9 éves differencia a másoló tévedéséből eredhet (Lásd a bizánci az alexandriai éra eltérését!) A keleti besenyő tartományok: Alánia, Kazária és a mordvinok földje között fekszenek

38. fejezet: A türkök népének eredetéről
A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyet, azon a helyen, amelyet első vajdájuk nevéről Levédiának neveznek,... "Együtt laktak a kazárokkal három esztendeig,...". A türkök régebbi neve: "sabartoi asphaloi". A kazároktól vereséget szenvedő kangárok kénytelenek voltak a türkök földjére letelepedni, emiatt háború tört ki közöttük. A türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Egyik része Levédivel nyugaton lakott "Atelküzü"-ben, a másik rész kelet felé, Perzsia vidékén.

Levedi: "első vajda", " nemes származású", "vajda és vezér", "türkök közt az első"

Levédi nevét többnyire a lesz igéből magyarázzák. Azonban származhat az alev-lev török szótőből is, ami lángot, tűzimádót jelent. Így érthető lenne a "nemzetsége fénye" szószerkezet is.

A kazár kagán még a kangárok elleni háború előtt "kiházasította" Levédit. Nemes kazár nőt adott neki feleségül, hogy az fiút szüljön neki. Ez a diplomácia nyelvén azt jelentette, hogy Levédi rangban magasabb lett volna, mint egy vazallus fejedelem, de annál kevesebb mint egy szövetséges, önálló uralkodó.(Lásd a volgai bolgár fejedelem, illetve az abház király státuszát a kazár rokoni és a diplomáciai kapcsolatok rendszerében!)

A kazár kagán és Levédi párbeszéde a türk fejedelemségről:

Előzmények: A kangár háború után "Kevés idő múltával..." a kagán magához rendelte Levédit, aki eleget tett a kérésnek. A kazár fejedelem és a türkök első vajdája között az alábbi beszélgetés zajlott le:

A kagán: "...azért hivattunk, hogy mivel nemes származású, értelmes és vitéz vagy és a türkök közt az első, nemzeted fejedelmévé emeljünk, és engedelmeskedj a mi szavunknak és parancsunknak."

Levédi: "...nagyra értékelem irántam való hajlandóságodat és jóindulatodat, és illő köszönetemet nyilvánítom neked, minthogy azonban nincs elegendő erőm ehhez a tisztségedhez, nem fogadhatok szót neked, van azonban rajtam kívül egy másik vajda, akit Álmosnak neveznek, akinek fia is van, név szerint Árpád, ezek közül akár Álmos, akár a fia, Árpád legyen inkább a fejedelem, aki rendelkezésetekre áll.". Ezután került sor a fejedelem (kazár tisztség!) megválasztására.

A választáson és a beiktatáson jelen voltak:

1. A kazár kagán emberei

2. Levédi, a türkök korábbi vezére.

3. A türkök előkelői.

Egyhangúlag Álmos fia Árpádot választották meg fejedelemnek, majd kazár szokás és törvény szerint pajzsra emelve iktatták be tisztségébe.

"...s ettől fogva mindmáig ennek a nemzetségéből lesz Türkia fejedelme."

Ez a fejedelem-választás megfelelt a kor nemzetközileg elfogadott normáinak, és kielégíthette a bizánci császárok legkényesebb igényeit is.

39. fejezet: A kabarok népéről
"Tudni való, hogy a kabarok a kazárok nemzetségéből valók."
Egy kazár belháborúban vereséget szenvedtek. A megtorlás elől a türkökhez menekültek, majd összebarátkoztak velük és megtanulták egymás nyelvét /Ezeket az elfutó kazárokat nevezték kabarnak./ "És így egymással összeolvadván, a kabarok a türkökkel a besenyők földjére telepedtek le." (A 40. fejezetből idézve!)

"...az első törzsek rangjára emelték őket."

"Egy fejedelem van náluk, aki máig is megvan."

40. fejezet A kabarok és a türkök törzseiről (geneairól)
(A "genea"-k neve sorrendben: Kabar, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi)

"A türköknek ez a nyolc törzse nem hunyászkodik meg a maga fejedelmei előtt, de megegyezésük van arra nézve, hogy a folyóknál, bármely részen üt ki a háború, teljes odaadással és buzgalommal együtt harcolnak."

"Első fejük (arkhon) az Árpád nemzetségéből sorban következő fejedelem,... és van két másik is, a jila (gyula) és a karcha (horka), akik bírói tisztséget viselnek, de van fejedelme minden "genea"-nak is."

"Tudni való, hogy Árpád, Türkia nagy fejedelme négy fiat nemzett: ...Tarkacsut, ...Jeleget, ...Jutocsát, ...Zoltánt."

(Ha ez igaz, akkor szövegromlás miatt olvassuk Liüntikát Árpád fiának a 40. fejezet elején. Javaslat: "Abban az időben Liüntika, fia Árpád, volt a fejük") Megjegyzés: Liüntika talán Álmos másik neve. Magyarul liün=lőn, illetve törökül az olmis = aki lett. A tudósítás a magyar-bolgár háború idejére vonatkozik. (894-896)

Ibn Ruszta (920 k.) és Gardízi (1050-1053)

A magyar(madzsghar) pedig a türkök egyik fajtája. Főnökük 20000 lovassal vonul ki. Főnökük neve Kündeh. Ez azonban csak névleges neve királyuknak, minthogy azt az embert, aki királyként uralkodik felettük Dzsilahnak hívják. Minden magyar a dzsilah nevű főnökük parancsait követi a háború dolgában, a védelemben és más ügyekben."

Megjegyzés:
Lehet, hogy a künd nem közjogi méltóság, hanem csupán megtisztelő cím a legtekintélyesebb ember számára.

Az uralkodó és kisérete nomádként él, a telet folyóparton tölti. (Maszúdi: "Királyaik nomád életet folytatnak")

"A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben, talaja nedves és sok szántóföldjük van."

"A magyarok tűzimádók"

Orosz Évkönyvek (Először másolva 1116-ban)

Keltezetlen rész: Az "ugor föld"-ről

"Majd…fehér ugorok jöttek, és örökölték a szlávok földjét. (Ezek az ugorok Herakleiosz császár korában jelentek meg.)

"...majd a fekete ugorok mentek Kijev mellett, később Oleg idejében.."

Keltezett rész: Az "ugor föld" elnevezéséről

6406. év "Vonultak az ugorok Kijev mellett ...Megjövén kelet felől, és átvergődvén a hegyeken...,
amelyeket ugor hegyeknek neveznek,...
elűzték a frankokat, és örökölték azt a földet..., és azóta nevezik ugor földnek."

Regino Évkönyve (908 k.)

889. évben "...a magyarok ...népe, amelyről az azelőtti nemzedékek azért nem hallottak, mert nevük sem volt, a szkíta tartományokból és ama mocsarak közül jött elő, amelyeket a Thanais kiáradásaival mérhetetlenül kiterjesztett... És először a pannónok és az avarok pusztaságait kóborolták be, vadászattal és halászattal keresvén meg mindennapi élelmüket,..."

Annalista Saxo (10.sz.)

(magyarok népe) "...először a pannónok és az avarok pusztaságain vadászattal és legeltetéssel szerezte élelmét,..."

"A panonok és az avarok pusztaságai" azonosíthatók megalé Morabiával, illetve a krónikák Csigla-mezejével (csigla=gáthely, gyepű, clusa).

Magyarok története (11. sz. második fele)

"A hét vezér között Álmos fia Árpád volt a leggazdagabb és leghatalmasabb, ...Az ő atyját, Álmost, Erdélyben megölték, nem mehetett ugyanis be Pannoniába."

Cs.Szabó László