Pozsonyi csata
A hétmagyar és a kabarok népe 892-907 között kihasználva a Kárpát-medencében keletkezett hatalmi vákuumot: hont foglalt magának.

ÁRPÁD vezér

Braslauespurchi csata Gyermek Lajos keleti frank(német) király fõvesztés terhe alatt kötelezte alattvalóit, hogy vonuljanak a magyarok ellen, és foglalják vissza a magyarok által birtokolt területeket. Idejében értesülhettek a német birodalmi sereg készülõdésérõl, mert a Duna mentén elõrenyomuló ellenséget a nyugati határvidéken, a késõbbi Pozsony (Braslauespurch) mellett méltóképpen fogadták. A háromnapos nagy csata (907. július 4-6.) az egész magyar történelem talán legjelentõsebb gyõzelmét jelentette. Ez a harc garantálta végleg a magyar törzsszövetség Kárpát-medencei foglalását. Jellemzõ a siker mértékére, hogy az ütközetben életüket vesztették a német királyságot a gyermek IV. Lajos helyett kormányzó Luitpold bajor herceg és Theotmár salzburgi érsek, fõkancellár is. (Bõvebben lásd a Salzburgi Évkönyvekben!) A pozsonyi gyõzelem nem születhetett volna meg a kárpát-medencei népek összefogása nélkül. Eredményeképpen megalakult egy új ország/uruszág: Ungria néven.

Batthyány Lajos

Batthyány Lajos németújvári gróf. Született Pozsony 1807.02.10.-én, meghalt Pest 1849.10.6.-án. Magyarország elsõ alkotmányos miniszterelnöke. Barabás Miklós festménye (1840-es évek) 200 éve született Batthyány Lajos gróf. Igazi arisztokrata volt, aki testileg-lelkileg és szellemileg is készült arra, hogy státuszából eredõen rárótt küldetésének eleget tehessen. "Arra igyekezett, hogy az önállóság biztosítása mellett az országot az alkotmányosság talaján is megtartsa, nehogy az udvarnak ürügy kínálkozzék a nyílt beavatkozásra. Szeptember 28-án Lamberg meglincselése után újra lemondott és Bécsbe akart utazni, ahol hivatalosan is visszaadta megbízatását. Bécsbõl Vas vármegyei birtokaira vonult vissza, ahol Vidoss József seregében harcolt Teodorovic csapatai ellen, ahol októberben megsérült. Gyógyulása után visszaköltözött Budapestre, de továbbra is bízott abban, hogy meg tudnak állapodni az udvarral. 1849. jan. 8-án Windischgraetz Pesten elfogatta miután Budán, Pozsonyban, Laibachban, végül Olmützben is raboskodott. Az ellene indított felségárulási perben a bíróság, elõbb néhány évi börtönre ítélte, mely ítéletet késõbb Schwarzenberg nyomására halálra módosították és felajánlották számára a kegyelmet. Haynau 1849 október 5-én hirdette ki a kötél általi halálról szóló ítéletet. ...másnap golyóval kivégezték."
Sorsa tipikus magyar sors: Ha egy igaz ügyért folytatott harcban a törvényes utat választja azért bukik el; ha pedig csak a lelkiismeretére hallgat, amiatt kell meghalnia.
Forrás: Batthyány Lajos

Kapcsolatok:
140 éve alkult meg az Osztrák-Magyar Monarchia
Cassandra-levél
60 éves az új Trianon

Európai Napkelet